Mediáció

• Wellness, 2011.
  

A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy két fél vitájában mindkét fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. Ami ha belegondolunk nem más, mint a hagyományos vitakultúra alternatívája.

A mediáció intézménye – ugyan messzire nyúlik vissza - az 1970-es évekig csak az Egyesült Államokban volt ismert, de az elmúlt évtizedekben számos európai országban is elterjedt. A jogi viták számának radikális kibővülésével a bíróságok egyre leterheltebbé váltak és a tehermentesítés egyik módjaként karolták fel a viták mediácó során való rendezését. A módszer az élet számos területén alkalmazható, legyen az üzleti jellegű, családi- párkapcsolati-, de akár iskolai, vállalati problémamegoldás. S mivel az érettebb társadalmak, talán érettebben reagálnak a problémakezelésre, úgy valószínűsíthető, hogy a XXI. században még tovább nő az igény, az efféle megoldásokra. S mivel konfliktus mindig volt és lesz is, így bátran kijelenthetem, a mediátor korunk szakmája.

Az üzleti konfliktusokat a gazdasági mediáció lehetőségeivel idejekorán lehet elemezni, valamint az érdekeknek megfelelően, kedvező költségszinten és rövid idő alatt megoldani.

Valamennyi vállalkozó tudatában van annak, hogy ezek a problémák milyen gyorsan fajulhatnak komoly jogvitába. Az ügyvédek igénybe vétele ráadásul gyakran megakadályozza a szembesülést a mélyben meghúzódó és a vitát ténylegesen kiváltó problémákkal. Miután azonban csak a személyes célok teljesülése képes egy konfliktus tartós rendezésére, ezért egyre több vállalat veszi igénybe a gazdasági mediáció lehetőségét a viták megoldásához. Így mindkét fél nyertesnek érezheti magát, és ez által csökken a köztük lévő feszültség, javul a kapcsolatuk.

A mediáció előnyei egy peres eljárással szemben;

• Tervezhető, gyors
• Esélyt teremt, hogy nem menjen teljesen tönkre egy-egy üzleti vagy akár párkapcsolat
• Bizalmas, nem kerül ki úgy nyilvánosság elé, mint egy bírósági tárgyalás
• Rugalmas, mindig az adott esetre illő egyedi megoldások születnek
• A közösen kialakított megoldás rendszerint nagyobb elégedettséggel jár
• Költségei alacsonyabbak, mint egy bírósági eljárásé

Nagy Zsóka családi mediátor, léleksebész, családmentő. Megszámlálhatatlan azoknak a házasságoknak a száma, akik Zsókának köszönhetik, hogy túlkerültek a válságon.  Egyszülős családok támogatásával kezdte, így bőven van tapasztalata mindkét oldalról. Ma már ő is mediátorokat képez. Nem tud annyi tanfolyamot meghirdetni, hogy ne teljenek be pár nap alatt.

„Sokszor felmerül a kérdés, vajon miért terjed ilyen nehezen Magyarországon a mediáció. Valószínűleg azért, mert másfajta konfliktuskezelésre voltunk szocializálva. Korábban a bíróság és felsőbb szervek döntöttek a különböző konfliktusok megoldásában. A mediáció lényege pedig épp abban áll, hogy nem egy külső erő hozza meg a felek helyett a döntést, hanem rájuk bízza.  Így is sokszor bele akarnak kényszeríteni abba a szerepbe, hogy én mintegy egy szülő helyettük hozzak döntést. De hát a mediátor szerepe nem ez. A mediátor kíséri a konfliktusban lévő feleket egy úton, amelyben ő csak a folyamatért felel.

A most felnövekvő nemzedéknek meg kell tanulnia felelősséget vállalni a saját életéért. A jelenlegi ügyfélköröm java 30-35 évesekből áll, nem mintha az idősebbeknek nem lennének problémáik, ők a konfliktusmegoldás egészen más módszeréhez vannak szocializálódva; elrohannak egy ügyvédhez, az ügyvéd mögöttük áll, mint annak idején az a szocialista állam védőhálója, és helyettük dönt. Míg a mediációban a békességért dolgozunk, addig a bírói gyakorlatban, a jogszolgáltatásban az igazságot keresik. Egy érzelmi kapcsolatban és egyáltalán egy kapcsolatban nincs akkora jelentősége az igazságnak, mint a békességnek.”  

Az a jó mediátor, aki kellő önismerettel rendelkezik, aki különbséget tud tenni neki megfelelő vagy őt gátló eseteknek, ugyanis a legnehezebb függetlennek maradni. A legfontosabb az empátiás képesség. Tisztelni kell mások problémáját, bármilyen minőségű legyen az. Nem a mediátor határozza meg, hogy milyen mélységig dolgozza fel a problémát, hanem az ügyfél. Ha igénye van, hogy a legbensőbb titkát felfedje, akkor lehetőséget kell rá adni.

Bárkiből lehet mediátor, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a saját területén 5 év szakmai gyakorlatra tett szert.

A mediáció menete:

Két-három előkészítő beszélgetés minkét féllel külön-külön

Ezt követi egy kb. 6 órás irányított mediációs ülés, amikor egymás előtt felfedik az érzéseiket, vágyaikat, és kialakítanak egy közös startégiát

Ezt általában három hónap próbaidő követi

„22 évig foglalkoztam egyszülős családokkal. Rengeteg tanácsot adtam, rengeteget gondolkodtam azon, mi a jó számukra. A mediácóban rá kell vezetnem őket. Ugyan én már régen tudom, hogy mi lenne számukra a jó megoldás, mégsem mondhatom. Nehéz volt meg tanulni középen állni és nehéz volt meg tanulni nem ítélkezni. Ilyenkor különösen szerencsés, hogy mindig két mediátor vesz részt egy mediáláson. Az én módszem az értékekre épít, az érzelmi értékekre. Megkeressük a probléma gyökerét, az okokat, feldolgozzuk a sérelmek okozta gyászt, és megpróbáljuk a régen megélt kapcsolat értékeire építeni az új kapcsolatot. Megtanítunk egy speciális kommunikációs formát, az ’én’ üzenetekkel való kommunikációt, amikor az érzéseiket, vágyaikat próbálják meg pontosan megfogalmazni és közvetíteni a társuk felé. Tévhit, hogy a szerelem egy életen át tart, a jó házastársi kapcsolat igen.

„Nincs oly an házasság, amelyik végig magas szinten izzik. Ha jól működik egy kapcsolat, akkor, ha az egyik hullámvölgybe kerül, a másik kihúzza belőle. Ha egyszerre kerülnek hullámvölgybe, akkor összekapaszkodva ki tudnak mászni belőle. És van az a helyzet, amikor már nem elég a baráti, családi támogatás és szakemberhez érdemes fordulni.”

„A húszas éveink elején általában még éretlenek vagyunk az együttélésre, valójában szívesebben élnénk még az anyapanzióban, azt szeretnék, ha gondoskodnának róluk. Ezt várjuk a párjuktól, hogy ugyanazt a gondoskodást gyakorolják, mint a szülők. Így aztán hamar jönnek a konfliktusok, majd az elhidegülés.

A 35 körüli emberek már általában gyerekekkel rendelkeznek, itt sokkal nagyobb a veszteség. Első krízis jel a 3-6 év körüli gyerek viselkedésének megváltozása. A gyerek már akkor jelzi, hogy valami nincs rendben, amikor a szülők még meg se fogalmazzák egymásnak. Sokszor a gyereket cipelik pszichológushoz, pedig a szülőknek kéne, hiszen a gyerek tükörkép.

A második fontos jel, amikor már nem sietek haza, nem vágyom haza. A szexualitás megritkul, elkezd az ’én’ felülkerekedni a ’mi’-n. Ekkor meg kell fogalmazunk, mi az ami hiányzik, mi változott meg? Mit tettem és mit nem tettem meg én érte? Jel az is, amikor az egyik fél elkezd hízni vagy elhanyagolja a külsejét. Ez is arra utal, hogy ez már nem fontos, nincs meg az izgalom, a vibrálás a házasságban. Előbb utóbb az egyik ember bevon egy harmadikat, aki ezt a hiányérzetet betölti. És ez a házasság nem attól megy tönkre, hogy a harmadik megjelenik, hanem, hogy nem tartották karban, nem figyeltek egymásra, nem kezelték értékként a kapcsolatot. Van olyan ügyfelem ebből a korosztályból, akikről menet közben kiderül, hogy a szexualitásuk már 3 éve megszűnt. 35, 38 évesek. Csak a gyerek ellátása köti őket össze és reménykednek, hogy újra lehet még gombolni a kapcsolatukat. Ez lehetséges is, ha mindketten akarják, és csak egy kommunikációs blokk van köztük, vagy valamilyen félreértés – mert ez is sokszor fordul elő. Másik problematikus időszak, amikor kirepülnek a gyerekek, az üres fészek szindróma. Amikor a felnőttek nem tudnak mit kezdeni egymással, hiszen addig kizárólag a gyerek felügyelete körül zajlott az életük. Ilyenkor újra kell strukturálni a kapcsolatukat, új értékeket kell kialakítani, új szokásokat felvenni. Sokszor már nincs annyi érzelmi tartalék, hogy ezt meg tudják tölteni.

Nemrég mediáltam két 72 éves embert. Olyan korosztályhoz tartoztak, akik nem szocializálódtak a saját életük rendezéséhez. A mediáción jelen volt két felnőtt gyerekük is, ők sem tudták támogatni a szülőket a megegyezés felé, mind a kettő ragaszkodott a saját álláspontjához, mindkettő harcolni akart, nem értették meg, hogy ahhoz, hogy békesség legyen, nem az igazságot kell keresni a30-40 évvel ezelőtti sérelmekre, hanem a jelen örömeit megtalálni és azt megélni. Nem lehetett.

És persze nem feltétlenül kell minden házasságot, minden párkapcsolatot megmenteni, sokszor sokkal jobban járnak a gyerekek, ha az a párkapcsolat megszűnik, és a szülők békességben külön-külön tudnak élni.

Békés válásnál is nagy szerepe van a mediációnak. Míg a párkapcsolati mediációban még vannak érzelmi tartalékok, addig a válási mediációban már nincsenek. Ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni és a személyiségük tovább fejlődjön, ki kell lépniük az adott kapcsolatból. Bár előfordult már, hogy hosszas különélés után, más külső kapcsolatok ellenére a mediáció folyamán újraélték a hajdani érzéseiket, szembesültek a régi értékekkel, és már nem voltak olyan biztosak abban, hogy tényleg válni akarnak. Ha mégis válás a vége, olyan megegyezés jön létre, amely minkét fél részére száz százalékosan elfogadható, betartható, kompromisszumok nélkül. Mind a két ember úgy kell, hogy érezze, adott és kapott. Megkeressük a legjobb megoldást a gyermekelhelyezésre, mindig az adott család lehetőségeit, igényeit szem előtt tartva. Együtt állapodunk meg a vagyonmegosztásról is. Azután az itt megszülető mediációs szerződést beadják a bíróságra, mely köteles jóváhagyni azt. A legutóbbi eset 5 perc volt. 2003-tól törvény biztosítja, hogy a bejegyzett mediátor által aláírt és lebélyegzett egyezséget a bíróság köteles elfogadni.

A jó párkapcsolat alapja sok összetevős. Először is szükségeltetik egy nagy adag önismeret, amit szerencsés esetben egészen kis gyerekkorban alapoznak meg a szüleink. Ha egy gyermek helyén és értékként van kezelve a családban, akkor megfelelő önbizalommal, önértékeléssel választ párt is magának. Pontosan tudja kicsoda, és ki az, aki őt kiegészíti, s felelősséget tud vállalni a döntéseiért. És egy aranyigazság; a gyerek vendég a háznál, meg kell őt tanítani önállóan élni és elengedni, amikor annak eljön az ideje. A szülőnek pedig több időt kell a párkapcsolat karbantartására fordítani, és nem pedig a gyerek életét élni. És ha ezt tartjuk szem előtt, már nagyon sokat tettünk a gyerekünkért és a párkapcsolatunkért is.

A jó párkapcsolat további feltételei:

• helyén kell lennie a női és a férfi szerepeknek, de legalábbis figyelembe kell venni a másik szokásait, igényeit. Nagyon nehéz egy olyan fiúnak, ahol az apa családfő volt, nem ment be a konyhába, elvárta, hogy minden reggel tiszta ingje legyen, és így tovább. Egy ilyen családból jövő fiatalember azt próbálja megvalósítani, amit az ő szüleitől látott. Egy demokratikus családból jövő lány, aki azt látja, hogy az apa éppúgy kiveszi a részét a háztartásból és a gyerekek körüli teendőkből, ugyanezt várja el a férjétől. Millió megoldás van arra, hogy a nő se legyen túlterhelt, és a férfi is maradhasson a szerepében és másképp nyilvánulhasson meg a család érdekében.
• időt kell szánni, hogy összecsiszolódjon két különböző családból érkező ember és kialakíthasson egy harmadik típusú kapcsolatot
• nagyon fontos az erőszakmentes kommunikáció, hogy ne okozzunk felesleges sebeket a másikon
• mielőtt új kapcsolatba lépünk, le kell zárnunk az előzőt. Nem szerencsés, ha egybeesik a régi kapcsolat gyászolása az új kapcsolta épülésével.
• maradjon meg az intim szféránk, s ne a másik életét éljük
• nagyon fontos, hogy megfelelő időben érkezzenek a gyerekek, mind a ketten úgy érezzék, hogy itt az ideje
• ne nyomja el a szülői szerep a házastársi szerepeket